Ezen a szép szombati napon felidéztük a gyerekekkel a mesékből jól ismert legkisebb fiú történetét. Általában 3 vagy 7 testvér közül a legkisebb vándorútra indul, világgá megy, próbára teszi a szerencséjét és mesterséget tanul, találkozik egy bölccsel vagy egy öregasszonnyal, egy másik vándorral esetleg egy álruhás vagy elvarázsolt alakkal. A vándorláshoz jelképes kis csomagot visz magával: batyuba kötött hamuban sült pogácsát. Ruházata is egyszerű: fehér ingben, egyszerű sötét nadrágban, mellényben, csizmában és kalapban indulnak el. A gyerekekkel sorra vettük az egyszerű parasztemberek ruházatát, hétköznapi és díszes ruháikat, beszélgettünk a népviseletről.
Közösen megnézegettük a legjellegzetesebb motívumokat, amik előfordulnak a népművészetben, hímzéseken, festett vagy faragott tárgyakon. Ezek segítségével mi is egyszerű formák tervezésébe kezdtünk, amiket aztán elkészítettünk nyomóformaként. A tervezett kis motívumokat gumilapból kivágtuk és kis falapokra ragasztottuk. Ezekkel először kipróbáltuk a szimmetrikusan elrendezkedő, sorolható minták nyomdázását, aztán egy textilkendőre színesben és rendezetten elhelyeztük a nyomatokat. Nagyon szép kompozíciók készültek, a gyerekek nagyon jól kigondolták és elkészítették a kendőket.
A foglakozás végén minden kisgyerek kendőjébe pogácsát tettünk és batyut kötöttünk belőle, faágra tűzve a vállunkra vettük és így indultunk vándorútra - vagyis haza, a jó kis szombati ebédhez :-)
Törőcsik Kata